utolsó menedék a magány

Csak másfél órás volt az két kerek egész.
Szíjjakkal szorosan rögzítettek az asztalhoz.
Kis, fájó megjegyzés a műtősfiú részéről, talán az ezredik volt az már az idő folyamán. Mindegy is már. ,,Szeptembertől nem lesz többé halálra cikizés és megalázó fogdosás.”
A fertőtlenítő oldat gyors párolgásától libabőrös lettem. Fáztam. A Lidocain tűjét tolták  óvatosan az udvaron át a szövetbe. Az őrületes fájdalomtól néma vízfolyás eredt bennem. A fiúk nem sírnak. És a lányok? Szent testem íjként megfeszülve a szíjakba vágódott. Aztán megnyugodtam, nem fájt már tovább.
Körbevágták. A vér kibuggyant, olyan idegennek tűnt. Felnevettem, a vérpatak a hónomat csiklandozta. Mélyebbre vágtak, fogókkal húzták szét a sebet. Vágtak, kotorásztak, vért itattak és szivattak. Végtelen hosszúak voltak a percek. Nyiszáltak.
,,Ezután vajon milyen lesz az életem – édes istenem? Leszek majd én is szerelmes? Én is lehetek majd egyetlen?”
Tenyérnyi méretű zsír – és mirigyállományt vettek ki. Sietni kellett, a fájdalomcsillapító hatása szűnni kezdett és a néma szűzmárijja zokogás ismét elkezdődött.
Összehegesztették a belső sebet, erős ózonszag volt a műtőben. A bőrt visszahajtották és az udvart szépen körbevarrták.
A lélek sebeit a magány örökre  elrejti.

(1994. érettségi vizsga után két héttel)

felbecsülhetetlen veszteség

kisfiú voltam még és ütöttetek – vertetek. Álmomban gyakran bepisiltem. Erősek voltatok otthon vagy talán gyávák a dolgozóhelyeken? Kiabáltatok, fenyegetettek. Így keltem, így feküdtem. Ha beteg lettem, köhögni nem engedtetek. Kórházba kerültem, oda látogatni nem jöttetek. Becsaptatok. Cselesen kirándulni vittetek Kékestetőre és otthagytatok a szanatóriumban négy hétre. Örökre elhagytatok, azóta is nyugtalan vagyok. Anyám és apám, minek szaporodtatok? Miért kiabálva vitáztatok a konyhaasztalnál rendszeresen? Nagyon féltem tőletek. Férfi harcol a nővel, ő meg a kölykével. Nemzedékeken át. Ha stresszes leszek, járművet inkább nem vezetek…hogy kerültem én ide?! Mit tettetek, mit tesztek és mit fogtok tenni a gyermekekkel emberek?

(minden szülőnek, a család illúzió)

a szöveg érzelmi teste kutyafuttában feljegyezve: 2016. március 20.

félsz a szexualitástól

meghittség, kölcsönös öröm, a gyerekeimnek is szervezzen programot, én odaadó vagyok. Komoly kapcsolatot keresek, aki mer felelősséget vállalni értem és a gyerekeimért. Az ex pár hete lépett le és kiesett az ő keresete. De te nagyon szép férfi vagy, megéreztem, hogy te más vagy mint a többi. És az erekciód rendben van? Te nem tudod, hogy milyen a boldog párkapcsolat…hát honnan is tudhatnád?! Ha nem nőzöl, nem csajozol, nincsenek szenvedélyeid, nincsenek gyerekeid, akkor mi vagy te? Meddő. Az nem baj, legalább nem kell védekezni. Ahha. Tudod, az élettársam gyakran rendes volt velem, befogadott két kisgyerekkel, én főztem neki, gyakran összebújtunk, becézgetett, simogatott. De a köztes időszakban italozott és utána megalázós szexre kényszerített. Ez meddig tartott  és miazamegalázósszex? Több évig, hát fel kellett szopni neki és nem is dugott meg rendesen. Kiabált velem és a gyerekeimmel. Pedig olyan jól indult volna. Mikor születtek a gyerekek? Huszonkét éves koromban a férjemtől, aki …
Úúú.
Mindenki csak örömöt és boldogságot lopkodja össze magának. Hát mondd, hihetsz a harmadiknak kinek gyermeke két nap alatt – sírás nélkül beilleszkedett a bölcsődébe, míg a negyediknek a kicsinye monoton játékokat játszik, noha pár hónapja még folyékonyan beszélt?!
Melegíts meg kedves, utoljára tán, mert félek és didergek köztetek ám.

tinder

másképp, de csak ugyanazt mondja az első

Olyan nő rohanhatna már szembe velem, aki el tud fogadni egy 41 éves kreatív kockafejűt – akinek nincs autója, nincsenek gyerekei, nincs adóssága és csak 28 évesnek néz ki. Alkalmazkodó, házias, gyerekszerető, családias vagyok. Kisebb-nagyobb gyerekeket türelmesen megtanítanék fúrni-faragni/építeni. Táborozni, főzni, mosni és még sok ni.
Szeretek töprengeni, szemlélődni. Jó ember vagyok. Biciklivel járok télen – nyáron.

Továbbá: vallása ateista, mindennap. Sport hetente többször. Szeretne gyerekeket? Igen a másét is.

(nincs jelentésmagyarázat most)

randivonal

egyik mondá:

“Olyan nőivarú ember jöhetne már szembe velem, akinek a csodálatos szakértelme megváltoztatja a szerelem mindennapos gyakorlatát és közösen ismét elveszítenénk lelki nyugalmunkat, valamint gyakorolnánk éjt-nappallá téve a mulatságokat, a megfontolt pénzszórást, továbbá, de nem utolsó sorban: néha féktelen vadállat módjára üldözhetne kerékpárjával.
Három hétre, három évre vagy akár három életre lennék egzüperi rókájával együtt…decsakameddigjó ! 193 cm/87 kg. Hogy kit keresek? Egy tetőtől – talpig  nőivarú embert, de ő aztán, az legyen! Egyébként nem a párkapcsolat körül forog az életem. Lehet, hogy te ilyen vagy?”

másik válaszolá:

“ISTEN nevében kérlek, hogy hagyj fel a bűnös élettel, ne vétkezz többet, bánd meg bűneidet őszintén JÉZUS KRISZTUS urunknak. Vedd fel a keresztjét mindennap és tiszta lélekkel szolgálj neki. Ajánlom figyelmedbe a goodnews.hu és a Reveal Hidden Reality csatorna internetes oldalakat. A youtube-on is sok videót találsz Jézusról, aki azt mondta magáról: én vagyok az út az igazság és az élet, senkisem juthat az Atyához csakis énáltalam. Bővebb ismeretekért olvasd a BIBLIÁT!”

(“te sem vagy rendben, én sem vagyok rendben, és ez így van rendben”, bagdyemőke)

van morális létezés

A szeretetet majd itt hagyjuk a világban, ahol az az örök emlékezetbe vésődik. Szeretettetteink által talán nem változik személyiségünk, a szeretteink viszont gazdagabbá lesznek.
A morális szeretet (mint életmód, azaz világra jött élet megtartása) nem csökkenthető és nem fokozható. A szeretet nem kamatozik a jövőben, törlesztés az a múltért. Törleszteni a kicsiknek, a gyengéknek, a kiabálni nem tudó nehéz helyzetű lelkeknek, mert az ők jövőtlen jelene a befejezetlen múlt. Egy fejlett érzelmű ember talán többet létezhet a másik valóságában, jelen van ? Talán lelkiismereti dolog, hogy tettekkel rója le tartozását ?
Nincstelenül szórom szét kincseimet.

(közeledik, támad, összevész … majd forog tovább a kerék; 2016. április 11.)

kimondhatatlanságokrúl

Szépségesen szilaj emberpéldányok lehetnénk mi itt mindannyian, ha…

ha nem bántanánk egymást, ha megtanították volna valaha is, hogy kell morálisan szeretni és jelen lenni vagy éppen figyelni…
A zseniális betűvető a saját és mások (mindennapi pszichopatológiás) történetét írja meg. Sűríti a történetek idővonalát. Alacsony az ingerküszöbe, ezért lát megannyi apró kis részletet és a mögöttük megbúvó történetet. Már gyermekkortól kezdődően, majd az erős érzelmeik hullámverésének segítségével, képességük van – a különös szókapcsolataikkal – a valóság, a fantázia és az ideák csodás összemosására és ezáltal a (ön)gyógyításra.

(…ha örökbefogadó anya módjára képes hitelesen visszajelezni a szociális környezet)

gyermektelen

A szívemnek legkedvesebb nőivarú emberem tudatosan nem vállalt gyermeket. Nem akarta a szülői mintát, a hibás programot, a szeretetlenséget átvinni a túlsó partra.
Amikor egymással vagyunk a nagyhatalmas kisállatok közt, szoktak oda kisgyerekeket – az én hosszúhajú némberemhez – hozni. Ölbe veszi őket és a cuki kis hangján megmutatja nekik a lovak suttogó világát … én ilyenkor már nem bírom tovább, hétmérföldes léptekkel bemegyek a közeli erdőbe az avart nézni.
Kis idő múlva utánam jön:
– János, jánosom, itt vagyok most már veled.
És egymás valóságában vagyunk olyankor jelen, megnyugszom így ismét pár hónapra. Ha elbírhatatlan már a fájdalom, elveszítem az időérzékemet, de tesókám olyankor mindig itt van bennem. Mindenem vele és általa lett.
Szeretném, ha egy kisgyerek egy hárombetűs szót mondana egyszer majd nekem…
Élet lenne.

(érzelmek és empátia, 2016. április 2.)

mifajtánk

Mindannyian tárolunk egy programot, melyet a családunk és a többi ember írt belénk hetedíziglen.
Van az úgy, hogy az emlékek nem ugyanazon könyvespolcra kerülnek, mert a múltban elviselhetetlenül nagy viharokba került egyetlen életünk törékeny vitorlása, de olyan hatalmas viharokba, ami ellen tenni nem tudtunk, csak szenvedői vagy tanúi voltunk !
A hajó a vihar előtt ép volt és ezáltal minden egész eltörött.

Kis hajótörött.
A vihar emléke összekuszálódott, így a kapitány nem tudta helyükre tenni az útinaplókat.
A hajókönyvtárban azóta is rendetlenség van. A rendezetlenség kibogozható, a széthasadt hajónaplók újra  összefűzhetők, a papírlapok sorban beilleszthetők.

Az élet óceánja, így majd ismét nyomon követhető.

karácsonyra (s)írtam

Neked adom a macimat, aki már negyven éves. Ez nem látszik rajta és nem is fontos. Ő a legelsőm, a legszebbem, nagyon fontos még most is.
Azt mondta októberben nekem, hogy most már ott szeretne lakni, ahol nagy szükség van rá. A kis rongyiját is viszi. Mi messziről is tudunk beszélgetni egymással.
Ő segített nekem visszaemlékezni, ő  látta az egész gyermekkoromat és néha eljátszottuk a történteket. Ő nyitja a kegyetlen titkok ajtaját. Nálad nagyon jól fogja magát érezni és biztos, hogy neked is tud segíteni. Szereti a kicsiket is, a nagyokat is, a napfényt is.